Borika története
Kórház, Intenzív osztály, gyönyörû fiatal feleségem ágya mellett ülök. Drótok csövek lógnak ki testébõl. Szemembõl patakzik a könny, torkomat a hangtalan sírás görcse fojtogatja. A gép szíve ritmusában pittyeg, aztán csak egy hosszú sípolás, elsötétül elõttem a világ ...
Igen élénken emlékszem erre az esetre!
Magamról:
38 éves voltam akkor, és egy mezõgazdasági üzem fõagronómusa. Túl egy fiatalon elkövetett és rosszul sikerült házasságon, aminek egy gyermek látta kárát és 5 év után válással végzõdött
A történet:
Az egyik nyáron egy egyetemista leányt osztottak be mellém, nyári gyakorlatra. Mint a mezõgazdasági üzem fõagronómusa, örömmel vettem a segítséget, mert bizony a nyári idõszakban nem nagyon volt idõm unatkozni. A leány, Borika egy nagyon szép, dekoratív és erõs erotikus (legalább is, rám) kisugárzással rendelkezõ 23 éves fiatal NÕ volt. Borika „személyi titkárnõként” segédkezett mellettem Egész nap kocsikáztunk a cég terepjárójával a különbözõ munkahelyek között. Így aztán megismerhettük egymást
Az elsõ hét.
Mindenki - a férfiak - irigyelt ezért a leányért, már azért is hogy egész nap mellettem van, a nõk pedig gúnyos megjegyzéseket tettek, hogy „meddig bírom”. Tényleg nehéz volt. A leányzó már az elsõ pillanatban nagy hatással volt rám, egyéniségéve, külsejével, és erotikus kisugárzásával. A baj nem kimondottan ez volt, hanem az, hogy másokkal is ugyanolyan kedves volt, mint velem és ez felébresztette bennem féltékenység csíráját. Ez a lány az enyém, ne tessék rá úgy nézni mint valami prédára. Borika kinézetre azt a gondolatot hozta ki majdnem minden férfibõl, „de megdugnám ezt a csajt”. Ez szinte természetes volt, mert karcsú arányos alakja, világos barna állandóan lobogó haja, és gyönyörû tiszta kék szeme, már külsõre is nagy hatással volt mindenkire. Ehhez jött kedvessége, és egy csöpp kis kikezdésre, hajlam. Persze lehet, hogy ez utóbbi csak a közvetlenségének volt tudható.
Lassan melegedett fel kapcsolatunk. kezdetben a hivatalos „fõnök-beosztott” hangnem uralkodott köztünk. Nem képzeltem, hogy ennél több is lehet, hiszen a 15 év korkülönbség miatt én gondolni sem mertem másra, neki meg már bácsinak számítottam.
Mint írtam, szinte az egész napot együtt töltöttük, kivéve mikor nekem kellett beszámolóra menni az igazgatóságra. Ilyenkor magára maradt és élvezte a fiatalok körülrajongását.
Lassan azért oldódott a feszültség köztünk és nem csak szakmai dolgok kerültek szóba.
Az elsõ hét végén elromlott az idõ és otthon maradtunk mindketten. ekkor ébredtem rá elõször, hogy hiányzik. Magam is meglepõdtem a dolgon, és bár volt mit tennem otthon, vissza, visszatért a gondolataimba.
A második hét:
Továbbra is jártuk a munkahelyeket, és míg az egyikrõl a másikig eljutottunk, sok minden szóba került. Tanulmányai, tervei, kedvtellései, a férfiak és a szerelem. Bevallotta, hogy volt már pár kapcsolata, de a korban hozzáillõ fiukat éretlennek tartotta, egy pedig, aki idõsebb volt, az meg foglalt volt. Különben is, mondta, õ az idõsebb, már lenyugodott férfiakat kedveli, akik tudják, mit akarnak, esetleg elértek már valamit az életben, De azzal is tisztában volt, hogy ezek, vagy elváltak, vagy foglaltak, vagy pedig öreglegények, akiknek már megrögzött szokásaik vannak.
Sokszor úgy éreztem olvas gondolataimban és úgy kormányozza a beszélgetést, hogy nekem is színt kelljen vallanom. Így aztán én is mondtam pár dolgot életemrõl, problémáimról stb.
Természetesen szóba került a szex is, de itt nem nagyon akart megnyílni. nem mintha nem érdekelte volna a téma, de más beszélni errõl és más dolog megélni.
A harmadik hét:
Már egész jó barátságba kerültünk. egyik pillanatról a másikra tegezésbe váltottunk és így sokkal meghittebb lett a kapcsolatunk. Az egyik nap egy távolabbi munkahelyre kellett mennem, de az idõ útközben egyre romlott. Az égen sötét felhõk gyülekeztek és csakhamar kiadós zivatar keletkezett. Láttam Borikán, hogy zavarja õt az idõ ekként alakulása, és kérdezte nincs e a közelben valami fedett hely mert bizony fél a villámoktól. Tudtam, hogy a közelben van egy zárt széna-tároló és arra kormányoztam a jármûvet. Mire odaértünk már tisztességesen tombolt a vihar. Elég közel csaptak le a villámok, ezért úgy döntöttem, hogy a kocsival beállok a pajta teteje alá, de míg kinyitottam a kaput, bizony bõrig áztam. Éppen csak begurultunk, mikor kb. 100 méteren belül óriási csattanással lecsapott egy villám. Borika úgy összekuporodott az ülésen, mint egy gombolyag. bent aztán, bevallotta, hogy nagyon megijedt és pisilnie kell. Mondtam neki menjen a szalmabálák mögé és intézze el dolgát ott. Nem volt olyan messze, hogy ne hallottam volna -a zuhogó esõ zaja ellenére, a kemény padlózaton a csobogását. Kicsit felizgatott a dolog, de túltettem magam rajta. Aztán mikor jött visszafelé láttam, hogy bugyiját gyûrögeti a kezében, biztos bepisilt az ijedségtõl gondoltam.
Leültünk az egyik szalmabálára, és hallgattuk az égiháborút.. Aztán egy újabb csattanás, a villám a villámhárítóba csapott, amely a tárolót védte. A fémszerkezetek szinte sisteregtek az elektromos kisüléstõl és Borika, ijedtében a nyakamba ugrott átölelt, védelmet keresett nálam. Elõször öleltem át reszketõ testét és „ne félj kicsim nem lesz semmi baj” szavakkal nyugtattam. Továbbra is hozzám simult, szinte ölembe bújva reszketett. Megsimogattam vállát, és a fejét, arcát felém fordította, könnyek voltak a szemében. Mit tehet ilyenkor egy, férfiember? Megcsókoltam, elõször csak olyan „apai” módon, de ahogy viszonozta a csókot, a következõ már egy kiéhezett férfié volt.
Mindkettõnkben elszabadultak a hormonok. csókot csók követett, a simogatásból tapogatózás lett, felderítettem testét. Mivel a bugyi pisis lett itt már nem takarta semmi, az elõl gombos nyári ruha, gombjai egymás után nyíltak meg és egyszerre csak azt vettem észre, hogy elõttem a szalmabálán egy csodálatosan szép, friss fiatal nõi test fekszik, akinek szemébõl a félelem könnyein keresztül az érzékiség tüze lobban felém.
1. Erõsen erotikus tartalom!
Elsõ együttlét
Még hevertünk a szalmán mikor felnéztem a gerendára és megláttam valamit. Elmosolyogtam magam, Mi az az érdekes? Kérdezte. Az egy aratási koszorú, amit a mestergerendára szögeltek. A hasonlaton mosolygok, mert a te „koszorúdat” is a „mestergerendára” szögeltem
Mivel az esõ elcsendesedett jónak láttam szedelõzködni. A kocsiban mondtam Borikának, hogy adós a válasszal, (jössz e hozzám, vagy nem) és a válasz várnám este a lakásomon. Ha jön az „igen”, ha nem akkor is volt egy kellemes élményünk.
Mindenesetre én komolyan gondoltam, hogy feleségül venném.
Az este:
Minden eshetõségre készen, miután Borikát kitettem szállásánál, elmentem bevásárolni. Szûkös készleteimet feltöltöttem egy kis harapni valóval, és pár üveg Rozé borral. Ha jön, akkor ne szárazon ünnepeljük! Türelmetlenül vártam az estét. Egyszerre csak valami motozást hallottam. Kinéztem és láttam, hogy Borika akkor tolja be kerékpárját a ház mellé. Már sötét volt kint, remélem senki sem látta besurranó vendégemet. Nem tenne jót a "hírnevemnek" ha látnák, hogy a fõagromókus, becserkészte a gyakornokot.
Borika bejött a szobába. Most is nagyon csinos volt, lenge kis nyári ruha volt rajta, haja összefonva, és illatozott mint egy gyönyörû virág. Teljesen természetesen megcsókoltuk egymást, leültettem az asztalhoz, amin két pohár és egy gyöngyözõ oldalú borospalack kíséretében vártam válaszát.
Bekísértem a szobába, ahol már megterítettem az asztalt. Enni valami sós ropogtatni való és vörösbor volt terítve. Középen gyertya égett, és gyertyák világítottak az ágy két oldalán is. Félretettem egy szép rózsacsokrot is arra az esetre ha „igen” lesz a válasz. Erre nem sokat kellett várni, mert amint belépett, körülnézett, szeme könnyel telt meg, majd hozzám fordult, átölelt és halkan a fülembe súgta a bûvös szót. Hogy, megpecsételjük, hosszú forró csókban forrtunk össze. Asztalhoz ültünk, töltöttem a rozé-ból, és ittunk egymás egészségére és a jövõnkre.
Elmondtam neki, hogy az elsõ pillanattól ahogy megláttam, megmagyarázhatatlan vonzalmat éreztem iránta. Ezt a vonzalmat azonban néha elhomályosította a kétség, a korkülönbség miatti aggódásom. Váltakoztak érzéseim az igen és a nem között, mármint hogy tervezzek e vele közös jövõt, és akkor nem is tudtam, hogy Borika mit érez irántam.
Valami hasonlót érzett õ is, és bár sok fiatal legyeskedett körülötte, mégis úgy érezte, hogy én lennék számára az „igazi”.
Ahogy egyre közelebb kerültünk egymáshoz, csak erõsödött benne is az érzés.
Lassan az elfogyasztott bor hatására egyre lazábbak lettünk, feloldódott minden feszültség és a következõ koccintásnál az azt követõ csók már messzire vezetett ... az ágyba. Csók közben lassan vetkõztetni kezdtem, nem volt nehéz dolgom, mert a könnyû nyári ruha csak pár gomb, a melltartótól (amire egyáltalán nem volt szüksége ) még én szabadítottam meg, de a bugyiból õ bújt ki pillanatok alatt.
2. Erõsen erotikus tartalom!
Második együttlét
Kimerülten rogyott rám, mindkettõnk teste verejtékben úszott, de az átélt örömteli percektõl boldogan öleltük át egymást, abban a tudatban, hogy mindketten megtudtuk a másikról, azt a boldogságot, amit a testi szerelemnek ez a foka jelent.
Kis pihenés után letusoltunk. természetesen még itt is folytattuk egymás kényeztetését, de ez már csak levezetés volt. Visszabújtunk az ágyba és halkan beszélgettünk a jövõnkrõl. Megállapodtunk abban, hogy ha végez a gyakorlatával, hazamegy a szüleihez és elõkészíti az eljegyzésünket. Mindketten teljesen biztosak voltunk abban, hogy ezt akarjuk, hogy megtaláltuk a másikban életünk "másik felét". Az esküvõnket õszre terveztük. ...
... Az egyetem befejezésébe kis csúszás következett be, ugyanis elsõ együttlétünk olyan sikeres volt, hogy pontosan kilenc hónapra gyönyörû ikerpárral, egy leánnyal és egy fiúcskával ajándékozott meg. ...
Tíz év telt el felhõtlen boldogságban. Kapcsolatunk alapját szeretkezéseink jelentették, amelyek tüze tíz év után sem lankadt. Ugyan olyan hevesek és fantázia dúsak voltak mint az elsõ, bár késõbb a gyerekek miatt kissé óvatosabbak (halkabbak) voltunk.
Borika a közeli városban dolgozott, és hogy minél kevesebb idõt töltsön távol a családtól kocsival járt dolgozni. Egy viharos nyári napon, már erõs késésben volt. Ebben az idõben már itthon szokott lenni. Nem tudtam mire vélni a késést, de hát néha már történt ilyen. Hat óra tájban fékcsikorgást hallottam, kinéztem az ablakon és egy rendõr autót láttam megállni. Rosszat sejtve kimentem a rendõr elé, aki megkérdezte én vagyok e Borika férje. Miután látta hogy hirtelen felszalad bennem a pumpa, csak annyit mondott, feleségét baleset érte, önt, ha akarja bevisszük hozzá a kórházba. ...
Átszóltam a szomszédasszonynak, hogy vigyázzon a gyerekekre, és beültem a rendõrautóba. Útközben csak annyit tudtam meg, hogy egy szembõl jövõ kocsi a vizes úton megcsúszott és a nekicsapódott a feleségem által vezetett autónak, besodorva azt az árokba. Nem tudom mennyi idõ alatt értünk be a városba, de nekem óráknak tûnt. A kórházban az orvos nem sokat váratott, hanem bekísért az intenzív osztályra, ahol elfüggönyözve feküdt az ágyon Borikám.
Intenzív osztály, gyönyörû fiatal feleségem ágya mellett ülök. Drótok csövek lógnak ki testébõl. Szemembõl patakzik a könny, torkomat a hangtalan sírás görcse fojtogatja. A gép szíve ritmusában pittyeg, aztán csak egy hosszú sípolás, elsötétül elõttem a világ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése